Comments on: 23. A ”Tamás” fedőnevű ügynök missziója az 1930-as számú személyi megfigyelési dossziéban

By: Lőrincz Ildikó

Lőrincz Ildikó — Tue, 22 Apr 2008 18:42:59 +0000

Kedves Csilla,
Fontosnak tartom mindazt, amit feltársz ezen a blogon, de jópár hónapja szünetelnek az új bejegyzések és a hozzászólások. Mi történt?
L. Ildikó

By: transzylva

transzylva — Tue, 26 Feb 2008 14:07:02 +0000

A szekuslajstrom valóban jó ötlet, a CNSAS honlapján, illetve az Academia Catavencuban már jelentek meg névsorok. Van tehát precedens. Csakhát lassan őrölnek a malmok. Tavaly októberben kértem a dossziémat, eddig semmi.

By: Tárkányi Jani

Tárkányi Jani — Tue, 19 Feb 2008 07:30:19 +0000

etranger, bár nem ide tartozik, megdöbbent a hír, miszerint Ungvári ezredest “elszalasztottam”, sehogysem sikerült rátalálni idejében… Engem ő “fenyegetett” annak idején, gondoltam illik viszonozni… elég sok vért pi..káltam, mert nem voltam szófogadó.

Javasolom, hogy aki tehei, készítsen egy szekustiszt adatbázist, mert szerintem őket sem kellene kihagyni.

By: csongi

csongi — Fri, 18 Jan 2008 20:05:49 +0000

Elmondom még egyszer (utoljára), a gyengébbek kedvéért: az, hogy Könczei így, ebben a formában felpakolja az internetre az édesapja dossziéját, zseniális. A tragikomikus az, hogy más nem követi, és nem kerülnek elő az igazán nagy halak: akik akkor meghatározó genyák voltak, és most is azok (vagy csemetéik stb.). Viszont cserébe jót csámcsoghatunk a művészeinken. Szomorú. Ennyi.

By: Régi Tchángó

Régi Tchángó — Fri, 18 Jan 2008 17:43:39 +0000

Nem tudom mivel “eliteskedett” pl. Lászlóffy az utóbbi időben. Amennyiben viszont az akkori elit valamelyik tagjáról kiderül, hogy besúgott, hát az az ő pechje. Szerintem igen is folytatni kell a tényfeltárást, nem ajánlott szent tehenekre és tabukra hivatkozni. Persze, ugyanakkor meg kell tudni azt is, mi motiválta az illető cselekedeteit.

By: etranger

etranger — Thu, 17 Jan 2008 09:34:18 +0000

“Szóval nem ezek az emberek voltak a főgenyák, ugyebár” – csongi

De nem ám! Minap temették el a monostori temetőben UNGVÁRI JÓZSEF tartalékos ezredes elvtársat, a román nacionalista kommunista terrorszervezet egyik fő kolozsvári exorcizálóját.
Élt hetvenkét évet.
S mint tudjuk az élet a legnagyobb rendező, az temette el, a Zsoltárok 66, 8-13 verseivel az vigasztalta a családot, a volt kollegákat, tisztelőket és kiváncsiskodókat, akit hajdanán szorongatott Isten eme rettegett szolgája.

ui. csak odáig ne fajuljanak a dolgok, hogy a végén néhai Könczei Ádámon verjétek el a port! Azon ritka emberi, értelmiségi magatartásról tett tanúbizonyságot éltében és Erdélyben, amit a mai és a leendő erdélyi magyar nemcsak értelmiség, mint követendő példán elkontemplálhat.
A néplélektan törvényei kikövetelik a csodát, mai szóhasználattal a szenzációt, a hírt. De ne feledjük, Renan után szabadon: a csoda rendszerint a nézőközönség műve, nem azé, akinek tulajdonítják. A tragikomikus erdélyi létben belterjedző, kérődző, egyébként szánalmasan pózoló álentellektüeleknek figyelmébe ajánlanám, hogy a tényeket olyan okokkal köll magyarázni, amelyek arányosak velük.

By: csongi

csongi — Wed, 16 Jan 2008 07:12:06 +0000

Na idefigyeljenek, emberek.
Szánalmasan nevetséges, vagy nevetségesen szánalmas, de mindenképp hűen tűkrözi a kisebbségi lét tragikomikumát az, amit itt folyik.
Persze, hogy fontosak ezen adalékok a diktatúra működésének megértésehez, ahogy Bottoni mester beírta a másik posthoz. Meg teljes mértékben érthető és tisztelhető a Könczei család vágya, hogy megtudják, kik segédkeztek több-kevesebb sikerrel az ő életük tönkretevéséhez.
De vegyük már észre, hogy amit tényfeltárás címén művelünk – nyilván nem Könczei Csilla hibája, hogy pillanatnyilag mások nem követik példáját – nem más, mint a saját kultúrális elitünk kicsinálása.
Legyünk észnél: nem ezek az emberek – Szisz, Xántusz, Lászlóffy stb. – csinálták a diktatúrát. Résztvettek benne, persze, de az ő szerepük nagyjából kimerült egymás asztal alatti elegáns kicsinálásában. Hogy cinikusan plasztikus legyek: a kicsi szemétdombon a sok kis irigy kakas jól bepusszantotta egymást a szekunál, aztán várjad komám, amíg publikálsz, elérsz te valamit (meg rá is tudták venni némi meggyőző munkával a gyengébbjét, hogy jobban jár, ha kollaborál). Most más istenjárás van, nem pusszantásnal, hanem pályázati pénzek elosztásával, nívódíjakkal stb. játszák a kirekesztősdit.
Szóval nem ezek az emberek voltak a főgenyák, ugyebár, miközben kétségtelen, hogy egyéni sorsokat tettek tönkre. Mert még senki sem bolygatta meg a megyei vagy tartományi párttitkár elvtársakat, a kb tagokat, a KISZ-es vezetőket, a szeku és milícia számtalan hajdani (és bizonyára néhány túlélő dínó!) magyarajkú aparatcsikját.
Ők, illetve családtagjaik, leszármazottjaik, átmentve a korábbi vagyoni és kapcsolati tőkéjüket ma már köztiszteletben álló helyi és központi vezetők, képviselők, tanácstagok, ügyvédek, üzletemberek stb. Felteszem, térdüket csapkodva röhögnek a blogkommenteket olvasva azon, hogy megyünk ölre mi Szisz meg Lászlóffy miatt.
Jézusmária, tényleg ekkora barmok lennénk?

By: Régi Tchángó

Régi Tchángó — Tue, 15 Jan 2008 16:35:02 +0000

Mindezekből az derül ki, hogy a “Tamas” fedőnevű ügynök inkább segiteni próbált Könczeinek, olyan embernek jelenitve meg őt, akit nem foglalkoztatnak nacionalista eszmék, csupán a tehetségének és érdeklődésének megfelelő munkakört szeretne. Persze, hogy zavarta a szekus-mókusokat az, ha a jelentésekben nincsen zaftos cucc. Szerintem a mércét Madách szavai képviselik: “…ember lenni minden körülményben”. A legemberebb az volt ebben az időszakban aki visszautasitotta az együttműködést. De szerintem az is helyesen járt el, aki formálisan vállalta a besúgást, de csupán felhasználhatatlan dolgokat jelentett.
A Tamas – Lászlóffy Aladár azonosságot illetően felmerűl az alapos gyanú, azonban ez nem jogosit fel senkit sem arra, hogy kész tényként kezelje. Meg is értem Lászlóffy felháborodását. Azért viszont nem kellene csúnyán beszélni ….
Nekem nagyon is szimpatikus Könczei Csilla tevékenysége. Obijektiv tényfeltárást folytat. Az internetezők többsége fiatal, aki az átkos idején még meg sem született, vagy nagyon kicsi volt és igen is meg kell ismernie azt az időszakot, amikor a történelem formálta az emberek jellemét.
Az igaz, hogy az ügynöki múlt kiderülése nem változtat az életművön, viszont hozzásegit bizonyos művek értelmezéséhez. Például a romániai magyar adás szerkesztői nagyon találóan illesztették a Szilágyi-ügyhöz az Alulirott cimű verset.

By: HFZ

HFZ — Tue, 15 Jan 2008 15:48:53 +0000

Nem vagyok nagy Lászlóffy-párti, de elnézést: mi rosszat tett jelentéseivel ez az ember Könczeinek?

By: ifj. Toró Tibor

ifj. Toró Tibor — Tue, 15 Jan 2008 00:57:47 +0000

Igen, az eredeti hozzászólásban benne is volt, hogy kétszer is bennemaradt a hivatkozás, de valamilyen oknál fogva még feltöltés előtt eltünt a szöveg. Az újraírt változatba pedig már elfelejtettem beírni.

Amúgy számomra a legnagyobb meglepetés a rendszer működésével kapcsolatban – itt is, meg az édesapám dossziéjában is – éppen ezeknek a belső utasításoknak a logikussága volt. Főleg az a rész, ahol megállapítják a következő feladatot az ügynököknek, sok esetben pontos kérdéseket írva elő nekik.