'Nincs kategorizálva' kategória archívum

8. Édesapám és a szeku

csütörtök, 2007. február 1.

Könczei Ádám dossziéi A személyi megfigyelési dosszié nem jelenti föltétlenül egyben azt is, hogy az egyszemélyes. Találkoznak benne családtagok, barátok, ismerősök és ismeretlenek, persze átlényegülve, akták formájában. Az én iratcsomómban a leghangsúlyosabb szerepet az édesapámról szóló dokumentumok kapták, lehet, azt bizonyítandó, hogy a megfigyeltség állapota örökletes is lehet. Édespámnak két, illetve három dossziéja is volt. [...]

7. A megfigyelés módozatai (2.) A csomagok ellenőrzése

kedd, 2007. január 23.

A segélycsomag intézménye Gyerekkoromban édesapám a református egyháztól hozott néha segélycsomagot, nagy táskákat, teli használt ruhával. Így jutottam életem első és lehet, hogy utolsó maxi-kabátjához. Nagyon büszke voltam rá, azóta sem éreztem magamat jobban öltözöttnek. Későbben Ilma, a húgom hordta, mint például itt ezen a fényképen, az unokaöcsém, Soma keresztelőjén. A HÚGOM A SEGÉLYCSOMAGBAN ÉRKEZETT [...]

6. A megfigyelés módozatai (1.) A levélcenzúra (Măsura „S”)

hétfő, 2007. január 8.

A levelek figyelése (IC, interceptarea corespondenţei) Egy idő után tudtuk, hogy a leveleinket elolvassák. Nem tudom, pontosan honnan. Lehet, hogy észrevettük, hogy bizonyos levelek nem érkeznek meg, vagy túl hosszasan elülnek a postán, vagy valakiknek a kezében… Nagyon örülök, hogy levelet küldöttél (még akkor is, ha későre érkezett hozzám)… (…) Különben, azon is csodálkozom, hogy [...]

5. Átmeneti rítusok. A megfigyelés fokozatai.

csütörtök, 2006. november 23.

Született Csilla, „keresztneve” Kati, „bérmaneve” Simina… A szeku, mint névadó Egyik nevet sem én választottam, de a Csillát megszerettem. Ezt a nevet adták nekem a szüleim. Mostanáig azt hittem, mindenki így ismer. Kiderült, a szeku két ízben is átkeresztelt. Először 1982-ben, amikor, miután beindította a levelezésem „szemlézését”, elrendelte az ún. információszerző megfigyelésemet (?), románul SI [...]

4. A szeku és a showbiz. A nemzeti szimbólumok használatáról…

péntek, 2006. november 17.

Amikor az egyik legkorábbi időpontra helyezett inkrimináló vádakat megtaláltam a dossziéban, talán első ízben jött rám a nevethetnék. Az 1981-es dokumentumban ez áll (nyers magyar fordításban): „Az 1979-es év folyamán kapcsolatban állt nevezett M. Ferenccel „Helgából” (azaz Magyarországról), aki – többször érkezvén az országba – felvette a kapcsolatot a szóban forgó személlyel (mármint velem) és [...]